történetünk

A második világháború után teljesen átalakult a magyar mezőgazdaság és élelmiszerkészítés.

 A helyi gazdáktól elvették a földet, a kisiparosoktól elvették a termelőeszközöket és elindult a központosított termelés és gyártás. Elsőként a minőség esett áldozatul. Évtizedek alatt kihaltak azok a szakemberek, akik tisztában voltak a kézművesipar munkafolyamataival és a kívánt eljárásokkal. A tankönyvek és az iskolák egy idő után már csak a nagyipari technológiát oktatták és minden mást csak a régmúlt ósdi gondolkodásának tudtak be. A ’89-es rendszerváltás megengedte a kisipari tevékenységet, de szaktudás híján nem tudott visszaállni sem a mezőgazdaságban a talajmegújító gazdálkodás, sem pedig a kisiparban a minőségi gyártás. Ezt még megnehezítette, hogy számos vegyianyaggyártó lépett a piacra és a szaktudást, odafigyelést inkább vegyszerekkel igyekezett kipótolni. A 2000-es évekre oda jutott Magyarország, aki korábban a legkiválóbb élelmiszerekkel látta el Európát és a világ számos részét, hogy elsivatagosodott a termőföld egy része, a hazai termelés szinte teljesen megszűnt, ami pedig megmaradt, az is a silány és egészségre káros kategóriába esett. Felismerve ezt az egyértelműen nemzetet és országot pusztító irányt, 

létrehoztuk 2015-ben a Kenyérlelke fesztivált.

 Ezen a fesztiválon összegyűlnek azok az emberek, kik gazdaként, molnárként, pékként vagy csak egyszerű emberként szívükön viselik mind Anyaföldünk sorsát, mind pedig élelmiszereink minőségét. Elsődleges célunk, hogy bemutassuk gyakorlatban is, hogy megvalósítható ipari körülmények között olyan vegyszermentes gazdálkodás, élelmiszer készítés, amely hosszútávon fenntartható, mind a termőföld szempontjából, mind a kisipar szempontjából és természetesen a fogyasztó szempontjából egyaránt. Közös érdekünk, hogy gyermekeink egészséges környezetben, egészséges élelmiszert fogyasztva nőjenek fel és ezt az örökséget hagyjuk a magunk után jövő nemzedékek számára!